A fő Unix és Linux disztribúciók listája
A Unix nem szingli operációs rendszer. Számos modern változatot kínál, amelyeket ízeknek, típusoknak, disztribúcióknak vagy megvalósításoknak is neveznek. Ezek a változatok az 1970-es évek eleji nagyszámítógépes számítástechnikából származnak. Bár egy alapkészleten alapul Unix parancsok, a különböző disztribúciók egyedi parancsokkal és funkciókkal rendelkeznek, és úgy lettek kialakítva, hogy különböző típusú hardverekkel működjenek együtt.
A Unix fő ágai
Kortárs Unix a megvalósítások vagy nyílt forráskódúak (azaz ingyenesen letölthetők, használhatók vagy módosíthatók), vagy zárt forrásúak (vagyis szabadalmaztatott bináris fájlok, amelyeket a felhasználó nem módosíthat). Ezek a fő Unix változatok:
- Minix: Unix-szerű nyílt forráskódú projekt, amelyet ritkán használnak otthoni felhasználók.
- Linux: Nyílt forráskódú kezdeményezés, amely Unix-szerű környezetet hoz mind az asztali, mind a szerverterületre. A Linux népszerű az otthoni számítógép-rajongók körében.
- Mac OS X: Apple asztali operációs rendszer.
- BSD (FreeBSD, DragonflyBSD, NetBSD, OpenBSD): A legkorábbi Unix specifikációk ága, a Berkeley Software Distribution tervezési elveit követve.
- AIX: Unix-alapú operációs környezetek sorozata, amelyeket az IBM fejlesztett ki szervereihez.
- Solaris: Unix alapú, saját fejlesztésű szerver operációs rendszer, amelyet a Sun Microsystems fejlesztett ki.
- OpenSolaris: A Solaris nyílt forráskódú változata.
- HP-UX: Unix-alapú operációs környezetek sorozata, amelyeket a HP fejlesztett ki szervereihez.
- OpenServer: FreeBSD és zárt forráskódú operációs rendszer alapján. Jelenleg a Xinuos tulajdona. Korábban SCO UNIX néven ismerték, a Santa Cruz Operation fejlesztette ki. Az SCO megszerezte a UnixWare operációs rendszer jogait, amelynek egyes részei az OpenServer részévé váltak.
Senki sem tudja pontosan, hány Unix íz létezik, de nyugodtan kijelenthetjük, hogy ha beleszámítjuk az összes homályos és elavult ízt, akkor a Unix ízek száma legalább százra tehető.
Közös fogyasztói disztribúciók
Az évek során a különböző Linux-változatok többé-kevésbé népszerűségnek örvendtek, de néhány közülük kiemelkedik az asztali számítógépeken leggyakrabban használt változatok közül. A leggyakrabban elérhető disztribúciók közé tartozik:
- Menta: Az Ubuntu egy verziója további illesztőprogramokkal és kisebb testreszabásokkal.
- Debian: Olyan projekt, amely univerzális operációs rendszerként számlázza magát. Jelentős piaci részesedéssel és robusztus alkalmazásbázissal rendelkezik.
- Manjaro: Az Arch Linux projekten alapul, és kiterjedt konfigurációkat támogat.
- Ubuntu: Jelentős szereplő a Linux piacon. Az Ubuntu egy könnyen használható disztribúciót kínál, amely gyönyörűen megtervezett és hozzáférhető a nyelvi és fogyatékossági akadályok ellenére.
- Antergos: Az Arch Linux projekt alapján. Ez a disztribúció egyéni telepítő programot kínál.
- OpenSUSE: Régóta működő német disztribúció, amely a SUSE Linux kereskedelmi disztribúció közösségi verziója.
- Fedora: Red Hat Linuxon alapuló közösségi projekt (2004-ben megszűnt operációs rendszer).
- Solus: A semmiből felépített disztribúció Írországból egy egyedi, Budgie nevű asztali környezettel. úgy néz ki, mint a régi GNOME 2 asztal (a GNOME az alapértelmezett asztali környezet sok nagyobb Linuxon disztribúciók).
- Zorin: A terjesztés célja utánozzák a Windows megjelenését és érzetét hogy segítse az új Linux-felhasználókat a Microsoft Windows operációs rendszerről való átállásban.
- Alapvető: Ubuntu alapú, és egy Parthenon nevű egyéni asztali környezetet használ, amely bizonyos tekintetben hasonlít a Mac OS-re.
Lehet, hogy egy Linux-eszköz van a tenyerében. Az okostelefonok és táblagépek Android operációs környezete Linux alapú, és a típusú Linux terjesztése önmagában.