A du és a df parancsok használata a lemezterület ellenőrzéséhez
Használja a df segédprogramot az elérhető és használt összefoglaló áttekintésére lemez terület tiéden Linux rendszer. A -h kapcsolóval a lemezterületet ember által olvasható formában jeleníti meg. Ezzel szemben a du segédprogram a helykihasználást címtár- és alkönyvtár alapon sorolja fel.
Egy Linux rendszer egy vagy több fájlrendszerből áll. A Windows rendszerű számítógépekkel ellentétben a Linux fájlrendszernek nem kell külön meghajtópartíciónak lennie. Ehelyett a Linux fájlrendszer partíciókat, partíciók fürtjeit, eszközöket vagy sandbox mappákat tartalmaz (például a Snap csomagokhoz), amelyeket a rendszer külön kezel.
A df parancs kimenete
A df kimenete parancs hat oszlopba strukturálja az eredményeket:
- Fájlrendszer: A fájlrendszer neve. A nem ideiglenes (tmpfs) és fizikailag nem különálló fájlrendszerek néha visszacsatolási eszközként szerepelnek, a /dev/loop címen iterálva.nn.
- 1K-blokkok: A fájlrendszer rendelkezésére álló kilobyte blokkok száma.
- Használt: A felhasznált blokkok száma.
- Elérhető: A rendelkezésre álló blokkok száma. Ha a fájlrendszer dinamikusan frissül, ez az érték mindig nulla lesz. A snap csomagok például szükség szerint nőnek és zsugorodnak, ezért a df mindig teljesen használtként jeleníti meg őket.
- Használat%: A rendelkezésre álló és használt blokkok aránya.
- Felszerelve: Az a hely, ahol a fájlrendszer fel van csatolva a rendszerben.
A du Command kimenete
A du parancs viszont az aktuális könyvtárban lévő fájlok és könyvtárak által használt lemezterületet mutatja. A -h opció megkönnyíti a kimenet megértését.
Alapértelmezés szerint a du parancs felsorolja az összes alkönyvtárat, hogy megmutassa, mennyi lemezterületet foglaltak el. Konszolidálja a kimenetet a -soptionnal, amely csak egy összegzést mutat. Hacsak nem futtatja a sudo du-t, engedély megtagadott hibákat fog látni minden olyan könyvtárnál, amelyhez a bejelentkezett fiók nem rendelkezik olvasási hozzáféréssel.
Az aktuális könyvtártól eltérő könyvtár lemezhasználatának megjelenítéséhez írja be a könyvtárnevet utolsó argumentumként.
Mind a du, mind a df számos hasznos, de viszonylag ritka parancskapcsolót ismer fel. Olvassa el az egyes parancsok kézikönyvoldalait, hogy felfedezze a parancsok bemeneteinek és kimeneteinek finomhangolását.