Az új 3D PC-megjelenítési technológia forradalmasítja a képalkotást?

Amint 3D HDTV-k A 3D-s számítógép-megjelenítők valószínűleg a belátható jövőben is luxuskörülmények között maradnak. Ennek ellenére a 3D-s számítógép-monitorok az orvostudomány és az építészet területén is változást hozhatnak.

3D kijelzők vs. 3D grafika

A 3D grafika nem újdonság a személyi számítógépek világában. A 3D grafika egy háromdimenziós világot képvisel kétdimenziós kijelzőn. Míg a nézők érzékelik a tárgyak közötti mélységet, ez nem különbözik egy kétdimenziós televíziós műsor vagy film nézésekor.

A 3D-s kijelzőket ezzel szemben úgy tervezték, hogy a sztereoszkópikus látás segítségével a mélységet szimulálják, két különböző képet jelenítenek meg, így a nézők szeme egyetlen 3D-s képként értelmezi a képeket. A kijelzők kétdimenziósak, de az agy háromdimenziós mélységet érzékel.

A 3D számítógépes kijelzők típusai

A 3D-s megjelenítések legelterjedtebb típusa a redőny technológián alapul, amely az

speciális LCD szemüveg két kép szinkronizálásához. Ezt a technológiát speciális hardvereken keresztül évek óta használják számítógépeken. Mostantól lehetőség nyílik 3D képek készítésére nagyobb felbontásban, nagyobb frissítési gyakoriság mellett. Néhány virtuális valóság szemüveg, mint pl Oculus Rift és PlayStation VR, ugyanúgy képes 3D effektusokat produkálni, ha minden szemhez külön képeket jelenít meg.

Az autosztereoszkópikus 3D kijelzőkhöz nincs szükség szemüvegre. Ehelyett ezek a 3D-s kijelzők egy speciális szűrőt, úgynevezett parallaxisgátot használnak, amelyet az LCD-filmbe építettek. Ha engedélyezve van, az LCD-ről érkező fény különböző szögekből eltérően terjed. Emiatt a kép kissé eltolódik az egyes szemek között, ami mélységérzetet kelt. Ez a technológia a legalkalmasabb az olyan kisméretű kijelzőkhöz, mint a Nintendo 3DS.

A legújabb 3D-s megjelenítési technológia, az úgynevezett volumetrikus 3D, valószínűleg egy ideig nem fog bekerülni a fogyasztói termékek közé. A térfogati kijelzők egy sor lézert vagy forgó LED-et használnak a kép háromdimenziós térben történő megjelenítésére. Ennek a technológiának jelentős korlátai vannak, beleértve a nagy kijelzőméretet, a színhiányt és a magas költségeket.

Kinek jók a 3D kijelzők?

Van néhány 3D-s számítógép-kijelző, amely támogatja a 3D-s filmeket és videojátékokat. Azonban nem sok játék vagy film van 3D-re optimalizálva, ezért nem éri meg a befektetést, hacsak nincs egy adott film vagy játék, amelyet 3D-ben kell látnia. Előfordulhat, hogy a 3D minősége még ekkor sem felel meg az elvárásoknak.

A szórakoztatóiparon kívül a 3D számítástechnika legnagyobb jótevői valószínűleg az orvosok, tudósok és mérnökök lesznek. Az orvosi szkennerek 3D képeket készítenek az emberi testről a diagnózis céljából, de a sztereoszkópikus 3D kijelző lehetővé teszi az orvosok számára, hogy teljes képet kapjanak. A tervezők 3D-s kijelzőket használhatnak épületek vagy objektumok renderelésére. Bár a 3D-s számítógép-monitorok egyhamar nem lesznek minden otthonban, ezek a monitorok valószínűleg több laboratóriumban és egyetemen fognak megjelenni.

Problémák a 3D kijelzőkkel

Még a 3D technológiák mellett is a lakosság egy része hiányzik a fizikai képessége a 3D képek megtekintéséhez. Vannak, akik kétdimenziós képet látnak, míg mások fejfájást vagy tájékozódási zavart tapasztalnak. Egyes gyártók A 3D kijelzők figyelmeztetéseket helyeznek el termékeiken e hatások miatt a hosszabb használat ellen javasolni.

A többletköltségeken és a perifériákon kívül a 3D-s számítógép-monitorok széles körű elterjedésének legjelentősebb akadálya az, hogy a legtöbb számítógéppel kapcsolatos feladathoz nincs szükség 3D-s kijelzőre. A 3D-s megjelenítés például nem hasznos, ha cikket olvas az interneten, vagy táblázatban dolgozik.