Hogyan digitalizálja a szkenner az adatokat

Sok fajta létezik szkennerek, és a legtöbb adatot ugyanúgy rögzíti – legyen szó szöveges dokumentumokról, üzleti grafikákról, fényképekről vagy filmekről.

A lapolvasó a következőképpen vesz fel egy fizikai dokumentumot, reprodukálja annak tartalmát, majd az adatokat egy számítógépes fájlba továbbítja, amely feltölthető és megosztható digitálisan.

Egy kéz egy könyvet tart egy lapolvasón képpel lefelé
Bibica / Getty Images

Charged-Coupled Device (CCD) tömb

Míg a szkennerek több különböző részből állnak, a központi elem a töltött-csatolt eszköz (CCD) tömb. A CCD-tömb a fényérzékeny elemek gyűjteménye diódák amely a fotonokat (fényt) elektronokká vagy elektromos töltésekké alakítja. Ezeket a diódákat gyakrabban fotositeként ismerik.

A fotóoldalak érzékenyek a fényre. Minél erősebb a fény, annál nagyobb az elektromos töltés. A szkenner típusától függően a beolvasott kép vagy dokumentum objektívek, szűrők és tükrök sorozatán keresztül jut el a CCD-tömbhöz. Ezek az alkatrészek alkotják a leolvasófejet. A szkennelési folyamat során a lapolvasó fejet átengedik a dokumentumon vagy objektumon, illetve a beolvasás alatt.

Egyes szkennerek egymenetesek, mások pedig hárommenetesek, ami azt jelenti, hogy a szkenner egy vagy három menetben veszi fel a vizsgált objektumot. Egy hárommenetes szkenneren minden lépés más-más színt (pirost, zöldet vagy kéket) vesz fel, majd a szoftver újra összeállítja a három RGB színcsatornát, visszaállítva az eredeti képet. A legtöbb modern szkenner egymenetes, és az objektív végzi el a három színcsatorna tényleges elválasztását.

Kapcsolatfelvétel a képérzékelővel

Egy másik, olcsóbb képalkotó tömb technológia az érintkező képérzékelő (CIS). A CIS felváltja a CCD tömböt. Itt a képérzékelő-mechanizmus 300-600 érzékelőből áll, amelyek az üveglap vagy a szkennelési terület szélességén átnyúlnak. A kép beolvasása közben a LED-ek egyesülve fehér fényt bocsátanak ki, megvilágítva a képet, amelyet aztán az érzékelők rögzítenek.

A CIS-szkennerek általában nem biztosítják a CCD-alapú gépek által biztosított minőségi és felbontási szintet. Ezek a szkennerek azonban általában vékonyabbak, könnyebbek és olcsóbbak.

Felbontás és színmélység

Az felbontás attól függ, hogyan kívánja használni a képet. HD számítógép-monitorok, táblagépek és okostelefonok akár 96 pont/hüvelyk (dpi) felbontást is támogathatnak. Ha a megjeleníthetőnél nagyobb felbontásban olvas be egy képet, a plusz adatok kidobódnak.

A csúcskategóriás brosúrákban és nyomtatott sajtóban található fotók egy másik történet. A lehető legjobb eredmény érdekében mindig legalább 300 dpi-s szkennelést kell végeznie. A több mindig jobb, különösen, ha az elrendezés során nagyítani kell a képet.

A színmélység határozza meg, hogy egy kép (vagy beolvasott) hány színt tartalmaz. A lehetőségek a következők: 8 bites, 16 bites, 24 bites, 36 bites, 48 ​​bites és 64 bites. A 8 bites 256 színt vagy a szürke árnyalatát, a 64 bites pedig színek billióit támogatja – többet, mint amennyit az emberi szem képes felismerni.

Nagy felbontás és mély színmélység javítja a szkennelés minőségét. A színeknek, a minőségnek és a részleteknek ott kell lenniük a beolvasás előtt. Nem számít, milyen jó a szkenner, nem tud csodát tenni.